A jóga elhelyezkedése a védikus irodalomban
Kezdetben egy Véda (egy könyv) volt, melyet Vjászadéva, a hagyomány szerint Isten / az Abszolút / a Brahman irodalmi inkarnációja (az elnevezés attól függ, hogy milyen filozófiai iskolát követi a tanuló), a tudás írnoka volt és kb. i.e. 5000 évvel (a hagyomány szerint) jegyezhette le ezt a tudástárat.
Az érthetőség kedvéért 4 részre osztotta, így jött létre a négy Véda (négy könyv):
- a Rig (Himnusz),
- a Száma (Ének),
- a Jadzsur (Áldozat) és
- az Atharva (Varázslat).
Mind a 4 könyvnek vannak szamhitá, bráhmana, áranjaka és upanisad részei. Ezek közül a Védák esszenciális tanításai legfőképpen az Upanisadokból ismerhetőek meg, melyek értelmezéseit a különböző nézőpontok, filozófiai iskolák, a Darsanák / Mímámszá adják meg.
A Darsanákat két szempont alapján csoportosítják:
- ástika (van, létezik), azaz elfogadják a védikus tanításokat;
- nástika (nem van), mely nem fogadja el a védikus tanításokat. Ilyenek a Buddha és Dzsaina követők.
Az ástika csoportot két fő részre lehet osztani aszerint, hogy
- közvetlen vagy
- közvetett úton ad tanítást.
A közvetlen csoportba tartozik:
- Dzsaimini risi Mímámszá szútra című műve, mely a karma / púrva mímámsza iskolát mutatja be az áldozatok, szertartások leírásán keresztül; valamint
- Vjászadéva Védánta szútra műve, mely a Védánta / Uttara mímámsza iskolát írja le, melyet a Védák végkövetkeztetésének is hívnak.
A közvetett utak:
- a nyája, a logika útja Aksapáda Gautam risi Nyája szútrája alapján
- a vaisésika / paramávu váda, az atomelélet Kanáda risi Vaisésika szútrája révén
- a szánkhja, az elemzés (mi mulandó, mi örök) Kapila muni / Ísvarakrishna Szánkhja káriká művével
- az astánga jóga (nyolc rész), az önismeret útja Patanydzsalí Jóga szútrája alapján
Tehát jól látható, hogy a jóga ebből a szempontból egy darsana, filozófiai, önmegismerő iskola; azon belül az ástika csoportba tartozik, mely elfogadja a Védákat, azaz a transzcendest, az anyagon túlit (nevezzék bárhogy is); és egy közvetett utat ír le.
Mindezekhez tartozik a Védánga, azok a segédtudományok, melyek által megérthetőek ezek a könyvek:
- az egyik a szanszkrit nyelv ismerete, melyre teljesen érhető okokból szükség volt;
- a másik pedig az áldozatbemutatáshoz szükséges szertartások (kalpa) és azok megfelelő időpontjai (dzsjótisa, a fény/az idő tudománya, csillagászat, asztrológia).
Ezeken felül van az úgynevezett ötödik Véda, melybe
- az Elbeszélő történetek (Puránák) és
- az Eposzok (Itihászák) tartoznak.
A Puránákat három részre osztják:
- amala purána (tiszta, tökéletes, hibátlan), ami maga a Srímad Bhágavatam vagy Bhágavata Purána, az egyik legmonumentálisabb mű a maga 12 énekével, melyből a 3. ének 28. fejezete foglalkozik a jógával;
- a következő a mahápuránák, melyeket a 3 kötőerő (guna) alapján sorolnak be (száttvika, rádzsaszika, támaszika)
- és végül az upapuránák, melyek nagy mesterek tanításait tartalmazzák
Az Itihászákból két fő művet szokás megemlíteni, melyekhez tartozik egy-egy fontosabb ún. belső tanítás:
- Válimiki muni Rámájána című eposza, mely a híres Ráma király történet meséli el, Visnu 7. avatára (alászállás, megtestesülés). E mű betétje a Vaszistha jóga, melyben Vaszistha muni tanítja az ifjú Ráma herceget.
- A másik pedig a Mahábhárata, melynek betétje a Bhagavad gítá vagy más néven Gítá upanisad, melyben Krisna, mint kocsihajtó tanítja Ardzsunát.
Vannak még az Upavédák, mint kiegészítő tudományok:
- Ájur véda ~ az élet tudománya,
- Dahnur véda ~ hadtudomány,
- Gándharva véda ~ zene, színház, tánc,
- Sztápatja véda ~ építészet;
valamint a Kalah, a 64 művészet;
a Dharma, a törvénykezés művei:
- Dharma sásztárk ~ törvénykönyvek,
- Artha sásztrák ~ politika tudomány,
- Niti sásztrák ~ etika, erkölcs, morál könyvei;
és végül a Nyája, a logika, melynek műve a Nyája szútra.
Itt említeném még meg Szvátmáráma mester Hatha jóga pradípikáját, azaz a Hatha jóga lámpását, mely kb. a 15. században születhetett és a legtöbb mai jóga iskola eredet is egyben.
A teljesség igénye nélkül néhány ma ismert jógaiskola, tradíció: Sivánanda, Szatjánanda mesterekről elnevezett iskolák; a Himalájai tradíció Szvámí Ráma és Véda mesterek nyomán; valamint Krisnamácsárja tanítványai közül, akiket a nyugat is jobban megismert B.K.S. Iyengar - Iyengar jóga, Patabhi Jois - astánga jóga, mely iskolák a vinyásza kráma iskolákhoz is kapcsolódnak.