A jóga elhelyezkedése a védikus irodalomban

Kezdetben egy Véda (egy könyv) volt, melyet Vjászadéva, a hagyomány szerint Isten / az Abszolút / a Brahman irodalmi inkarnációja (az elnevezés attól függ, hogy milyen filozófiai iskolát követi a tanuló), a tudás írnoka volt és kb. i.e. 5000 évvel (a hagyomány szerint) jegyezhette le ezt a tudástárat.

Az érthetőség kedvéért 4 részre osztotta, így jött létre a négy Véda (négy könyv):

• a Rig (Himnusz),
• a Száma (Ének),
• a Jadzsur (Áldozat) és
• az Atharva (Varázslat).

Mind a 4 könyvnek vannak szamhitá, bráhmana, áranjaka és upanisad részei. Ezek közül a Védák esszenciális tanításai legfőképpen az Upanisadokból ismerhetőek meg, melyek értelmezéseit a különböző nézőpontok, filozófiai iskolák, a Darsanák / Mímámszá adják meg.

A Darsanákat két szempont alapján csoportosítják:

• ástika (van, létezik), azaz elfogadják a védikus tanításokat;
• nástika (nem van), mely nem fogadja el a védikus tanításokat. Ilyenek a Buddha és Dzsaina követők.

Az ástika csoportot két fő részre lehet osztani aszerint, hogy

• közvetlen vagy
• közvetett úton ad tanítást.

A közvetlen csoportba tartozik:

• Dzsaimini risi Mímámszá szútra című műve, mely a karma / púrva mímámsza iskolát mutatja be az áldozatok, szertartások leírásán keresztül; valamint
• Vjászadéva Védánta szútra műve, mely a Védánta / Uttara mímámsza iskolát írja le, melyet a Védák végkövetkeztetésének is hívnak.

A közvetett utak:

• a nyája, a logika útja Aksapáda Gautam risi Nyája szútrája alapján
• a vaisésika / paramávu váda, az atomelélet Kanáda risi Vaisésika szútrája révén
• a szánkhja, az elemzés (mi mulandó, mi örök) Kapila muni / Ísvarakrishna Szánkhja káriká művével
• az astánga jóga (nyolc rész), az önismeret útja Patanydzsalí Jóga szútrája alapján

Tehát jól látható, hogy a jóga ebből a szempontból egy darsana, filozófiai, önmegismerő iskola; azon belül az ástika csoportba tartozik, mely elfogadja a Védákat, azaz a transzcendest, az anyagon túlit (nevezzék bárhogy is); és egy közvetett utat ír le.

Mindezekhez tartozik a Védánga, azok a segédtudományok, melyek által megérthetőek ezek a könyvek:

• az egyik a szanszkrit nyelv ismerete, melyre teljesen érhető okokból szükség volt;
• a másik pedig az áldozatbemutatáshoz szükséges szertartások (kalpa) és azok megfelelő időpontjai (dzsjótisa, a fény/az idő tudománya, csillagászat, asztrológia).

Ezeken felül van az úgynevezett ötödik Véda, melybe

• az Elbeszélő történetek (Puránák) és
• az Eposzok (Itihászák) tartoznak.

A Puránákat három részre osztják:

• amala purána (tiszta, tökéletes, hibátlan), ami maga a Srímad Bhágavatam vagy Bhágavata Purána, az egyik legmonumentálisabb mű a maga 12 énekével, melyből a 3. ének 28. fejezete foglalkozik a jógával;
• a következő a mahápuránák, melyeket a 3 kötőerő (guna) alapján sorolnak be (száttvika, rádzsaszika, támaszika)
• és végül az upapuránák, melyek nagy mesterek tanításait tartalmazzák

Az Itihászákból két fő művet szokás megemlíteni, melyekhez tartozik egy-egy fontosabb ún. belső tanítás:

• Válimiki muni Rámájána című eposza, mely a híres Ráma király történet meséli el, Visnu 7. avatára (alászállás, megtestesülés). E mű betétje a Vaszistha jóga, melyben Vaszistha muni tanítja az ifjú Ráma herceget.
• A másik pedig a Mahábhárata, melynek betétje a Bhagavad gítá vagy más néven Gítá upanisad, melyben Krisna, mint kocsihajtó tanítja Ardzsunát.

Vannak még az Upavédák, mint kiegészítő tudományok:

• Ájur véda ~ az élet tudománya,
• Dahnur véda ~ hadtudomány,
• Gándharva véda ~ zene, színház, tánc,
• Sztápatja véda ~ építészet;

valamint a Kalah, a 64 művészet;

a Dharma, a törvénykezés művei:

• Dharma sásztárk ~ törvénykönyvek,
• Artha sásztrák ~ politika tudomány,
• Niti sásztrák ~ etika, erkölcs, morál könyvei;

és végül a Nyája, a logika, melynek műve a Nyája szútra.

Itt említeném még meg Szvátmáráma mester Hatha jóga pradípikáját, azaz a Hatha jóga lámpását, mely kb. a 15. században születhetett és a legtöbb mai jóga iskola eredet is egyben.

A teljesség igénye nélkül néhány ma ismert jógaiskola, tradíció: Sivánanda, Szatjánanda mesterekről elnevezett iskolák; a Himalájai tradíció Szvámí Ráma és Véda mesterek nyomán; valamint Krisnamácsárja tanítványai közül, akiket a nyugat is jobban megismert B.K.S. Iyengar - Iyengar jóga, Patabhi Jois - astánga jóga, mely iskolák a vinyásza kráma iskolákhoz is kapcsolódnak.